Animaxx-Premium - A SAHARA DRY ALOMKEZELŐ POR HATÁSAI KÖZEL 1 ÉV ALATT

A Sahara Dry alomkezelő porral kezelt alom tulajdonságai és hatásai

Borsosberényben jártunk Dr. Hetényi Tamásnál, lányánál, Hetényi Patríciánál és párjánál, Scrieciu Istvánnál.

Két vállalkozás (H.T. Juhászati Bt. és a dr. Hetényi Tamásné EV.) 600 db. nőivarú juhállománnyal üzemel a telepen. 200 db törzstenyészet (magyar merinó és német húsmerinó fajtákkal) és 400 db keresztezett árutermelő a tenyészet összetétele. 100 ha legelő és 100 ha szántó területen gazdálkodnak, szinte kizárólag az állatállomány takarmányozása céljából.

Céljuk a biogazdálkodás, bio-hús előállítás elérése. Jelenleg a területeik 100 %-ban AKG-és és biogazdálkodás keretében termelnek.

Tamás azért fordult hozzánk, mert jelentős kitrágyázási költségei voltak és ammónia, légy és ezzel összefüggésben lévő állategészségügyi kérdésekben szeretett volna előre lépni.

Tamásék közel egy éve használnak rendszeresen Sahara Dry alomkezelő port a hodályban. Ellátogattunk hozzájuk, hogy megnézzük, hogyan változtatja meg a Sahara Dry alomkezelő por a mélyalom tulajdonságait – illetve ezeknek milyen következményei vannak mind az állatokra, mind a keletkező trágyára nézve a szántóföld és a rajta termesztett növények szempontjából.

Annyit már most elárulunk, hogy a Sahara Dry technológia nem csak az almozást tette jelentősen gazdaságosabbá, a hodály klímáját komfortosabbá, a szántóföldbe kijuttatott trágyát hatékonyabbá, hanem még a klímaváltozás szempontjából is rendkívül előnyös tulajdonságokkal bír.

Ottjártunkkor,

augusztusban a mélyalom a rendszeresen kezelt részen 9 hónapja épülő, kb. 40 cm-es vastagságú, egységes, sima és száraz felületű volt. (A kitrágyázás várhatóan év végén lesz.)

A hodályba lépve rögtön érzékelhető, hogy kezelt részen az istálló klímája kiváló volt, a Sahara Dry alomkezelő porral rendszeresen kezelt alom következtében nem érződött ammónia-szag és legyek is csak elenyésző mennyiségben voltak jelen.

Ezután Istvánnal megbontottuk a kezelt almot:

Az alomréteg teljes keresztmetszetében a trágya száraz volt, porózus, és alapvetően tömött szerkezetű. A képeken az is jól látható, hogy sem az alomban nincs légylárva, sem a hodályban nincs légy.

István elmondása szerint a tavalyi teljes ciklusban (11 hónap) 225 bálát használtak fel almozásra, idén eddig (9. hónap) 124 bálát, így jelenleg a mélyalom magassága és mennyisége jóval kisebb a tavalyinál (eddig 60 bála megtakarítás mutatható ki, 33%-os csökkenés, azzal együtt, hogy idén jóval csapadékosabb volt a tavasz.)

Az alom belsejében mért pH 5-6 közötti volt, tehát bőrsemleges-közeli kémhatású. Az alom hőmérséklete a tetején 21-22 fokos volt (a levegőé is), 20-30 cm mélyen 27-28 fokos. Ez arra utal, hogy csekély intenzitású az érés: hidegérlelésnél lassabb bomlás folyik az alom belsejében, amely a veszteségek minimalizálása szempontjából a legkedvezőbb folyamat.

A hagyományos hidegérlelésnél a legkisebb a nitrogénveszteség az érlelési technológiák közül. Tamáséknál a mélyalom szerkezete és hőmérséklete alapján eddig a legkisebb veszteséggel és a kevesebb szalma-felhasználás miatt sokkal szűkebb C:N aránnyal halad az érés a tavalyihoz képest.

Állagában és a felületét tekintve a tapasztalható különbségek a nem kezelt alom és Sahara Dry alomkezelő porral kezelt alom között:

A kezeletlen (nedves) alomnál a hodályba lépve ammóniaszag érezhető, illetve az állatok alatt nedves, tapadós ürülékkel borított az alom teteje. Az alom felszíne gödrös, egyenetlen.

Ezen az almon a lábbetegségek kialakulása és a gyengébb lábszerkezet kialakulásának valószínűsége nagyobb.

A nedves alomban az aerob mikroszervezetek (oxigén kedvelők) tevékenysége révén megkezdődik a szerves anyag oxidatív lebontása szén-dioxiddá és vízzé. A nitrogéntartalmú vegyületekből ammónia szabadul fel. A szén-dioxid és az ammónia gáz alakban távozik, ez okozza a trágya szervesanyag- és nitrogénveszteségét. A veszteség a 60%-ot is elérheti!

A Sahara Dry alomkezelő porral kezelt alomnál, a hodályban nem érződik ammóniaszag, tehát nincs intenzív mikrobiológiai alom lebontás és mikrobiológiai szaporodás, ami a fertőződéseket elősegítené.

„Nekem érett trágya kell!”

A Sahara Dry alomkezelő porral kezelt alomban ezek a veszteségeket okozó (és erős gázkibocsátással járó) az állatok, emberek és a környezet számára igen káros lebomlási folyamatok a mérések és tapasztalatok alapján nem zajlanak le. A kibocsátott gázok (széndioxid, ammónia stb.) a gazdának veszteség, mert a trágyával nem fog visszakerüli a talajba a szén, a nitrogén és az egyéb elemek. Ezeket a veszteséget a termelőnek majd műtrágya alkalmazásával kell pótolni, ami újabb időt, költségeket és talajromlást eredményez, ami elősegíti az aszály kialakulását.

A Sahara Dry technológiával kezelt alomban a lényegesen kevesebb szalma felhasználása miatt és a nitrogén benntartása miatt a trágya a talaj számára kedvező C/N arányú és gazdag beltartalmú marad, ellentétben a „jó érett” bűzös, fertőző, szén és nitrogénszegény érlelt trágyákkal.

A Saharával rendszeresen kezelt alom ezért kitrágyázás után közvetlenül bejuttatható a szántóföldbe, mivel a lebontó folyamatok nem veszik el a növények elől a nitrogént. Ezzel a módszerrel lehet legjobban elkerülni a veszteségeket.

Trágya tárolás esetén fontos, hogy minél tömörebben tároljuk, minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel, hogy hidegérlelés folytatódjon anaerob (oxigénben szegény) körülmények között. Amint az alom megkapja az első esőt, akkor a nedvesség miatt beindul a trágya érése, de alacsony hőfokon (csak a felszín melegszik jobban), minimális veszteségek mellett. Ezzel a nedvességgel, a tömörítés miatt a levegő-utánpótlást a trágyában megakadályozzuk, akkor a friss trágyában jelen lévő oxigén felhasználása után az aerob (oxigén-kedvelő) mikroszervezetek rövidesen elpusztulnak, és az anaerob szervezetek veszik át a szerepet. Erjedési folyamatok indulnak meg. Míg az oxidatív bontás során a poliszacharidok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) teljes mennyisége szén-dioxiddá és vízzé alakul, az erjedési folyamatokban metán, alkoholok, tejsav, vajsav képződik, melyek jelentős része a trágyában oldott formában marad és később felhasználásra kerül. A hő formájában felszabaduló energiamennyiség sokkal kisebb, mint oxidáció esetén (az égés, CO2 kibocsátás elmaradása miatt). A tömören tárolt trágya ezért nem melegszik úgy fel, mint a lazán tárolt. A kisebb felmelegedés, továbbá a savanyú erjedési termékek keletkezése következtében sokkal kisebb a szervesanyag- és nitrogénveszteség, mint aerob bontás esetén. Az erjedés során kevesebb ammónia szabadul fel szerves kötésből, a képződő szerves savak pedig nagymennyiségű ammóniát kötnek meg, ezért a trágya gazdagabb lesz oldható nitrogénvegyületekben.

Hatása a növénytermesztésre és a takarmány minőségére

Az így kapott trágya sokkal magasabb értékű, mint egy már nagy felületen tárolt és megérett trágya. Az így kapott trágya jelentősen növeli a talaj humusz tartalmát (hiszen a szalma szén tartalma a talajba kerül és azt a talaj mikroorganizmusok saját testük felépítésére fordítják) és vízmegkötő képességét is (a Sahara Dry alomkezelő por kiszáradás után ismét képes felvenni 250-300% nedvességet és a még le nem bomlott szalma is képes jelentős vízmegtartásra). A szerves trágyázás a talajszerkezet- és vízmegkötő képesség javításán túl sokkal előnyösebb, mint a műtrágyák, mert a trágyában található rengeteg mikroelem visszapótlása a földbe csökkenti a növények hiánybetegségeinek előfordulását (nem kell levéltrágyázni stb.) és ez által az állatokét is.

A klímaváltozás miatt érdemes olyan almozási/trágyázási, növénytermesztési és legeltetési technológiákra áttérni, amelyek leggazdaságosabb módon javítják a talaj humusz tartalmát, szerkezetét és vízháztartását (gazdaságos növénytermesztés), emellett az elemek körforgásában és az állattartásban is a lehető legkisebb veszteséggel járnak (elhullások, betegségek, szaporulati problémák stb.).

Köszönjük Patríciának, Tamásnak és Istvánnak, hogy lehetővé tették számunkra a látogatást és az alom vizsgálatát! A továbbiakhoz is hasonlóan sok sikert kívánunk!