El lehet-e hagyni a formalint (formaldehid) vagy a paraformaldehildet a gyakorlatban tapasztalatok és vizsgálatok alapján? Mérgező vegyszerek és környezetkárosítás nélkül?
Baromfi szülőpár telepeken a fészkek fertőtlenítésére, fertőzések és mikroorganizmusok számának alacsony szinten tartására elterjedten alkalmazzák a paraformaldehidet.
A formaldehid 40%-os vizes oldata a formalin, amelyből bepárlás vagy levegőn állás hatására kicsapódó fehér, szilárd anyag a paraformaldehid.
A mérgező paraformaldehid kiváltására irányuló kísérlet állatgyógyászati segédanyaggal
Kísérletünket a Green-Divízió Kft. viziszárnyas törzsállományt biztosító szülőpár telepén végeztük Pusztaföldváron.
Előkészületek: A szülőpár telepen egy 1000 négyzetméteres ólat két részre osztottak és kerítéssel el is választottak. Az egyik oldalon a szokásos módon egy alomkezelő por (név nélkül) és paraformaldehid együttes alkalmazásával történt az alom és a fészkek kezelése. Ezt az oldalt, amit kontrollként alkalmaztunk a kísérletben úgy neveztük, hogy „Paraformaldehid”.
A Paraformaldehid oldal almozási technológiája:
Az almozás az ólban és a fészkeken egész búzaszalmával történt. Az almot egy meg nem nevezett alomkezelő porral szórták igény szerint. A fészkek emelésekor azokat az alomkezelő mellett hetente vagy kéthetente paraformaldehiddel is beszórták, alkalmanként a fél ólban kb. 1 kg-ot (többet nem lehet erős maró hatása miatt).
A pontos anyagfelhasználási adatokat az eredményeknél fogjuk tárgyalni.
A másik oldalon kizárólag Sahara Dry alomkezelő port alkalmaztak. Ezt az oldalt úgy neveztük, hogy „Sahara Dry”.
A Sahara Dry alomkezelő port alkalmazó oldal almozási technológiája:
Az almozás az ólban és a fészkeken szintén egész búzaszalmával történt. Az almot és a fészkeket egyaránt Sahara Dry alomkezelő porral kezelték, más szert, fertőtlenítőt nem használtak a fészkeken. Az almot Sahara Dry alomkezelő porral szórták igény szerint.
A pontos fogyási adatokat az eredményeknél fogjuk tárgyalni.
VIZSGÁLATOK
A közvetlenül a fészkekből vett tojásokról az előírt módon, azonos méretű felületekről tamponnal vett minták mikrobiológiai vizsgálatát az Eurofins Food Analytica Kft. kollégái végezték. A tojásokat 4 óránként gyűjtik a telepen, tehát minden esetben 4 óránál kevesebb időt töltött a tojás a fészekben.
A vizsgálatokat a jelenleg érvényben lévő hatályos szabványok alapján akkreditált laboratóriumban, Gyulán végezték. A mikrobaszámot az MSZ EN ISO 48833-1: 2014 szabvány szerint, az E. coli számot MSZ ISO 16649-2: 2005 szabvány szerint a Salmonella spp. vizsgálatokat pedig MSZ EN ISO 6579-1: 2017 szabvány szerint vizsgálták.
1.Vizsgálatunkat 2020 februárban kezdtük egy próbaméréssel. 2-2 tojást vizsgáltattunk meg mindkét oldalon teljes mikrobaszámra.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kontroll-tojásokon, ahol alomkezelő port és paraformaldehidet használt a telep a fészkekre, tízszer több mikroorganizmust tartalmazott, mint a tisztán Sahara Dry alomkezelő porral kezelt fészkekben. Mivel ez kis mintaszám és csak egy alkalom volt, ezért a vizsgálatot megismételtük pontosan egy hónappal később ugyanezen az állományon, folytatva a két kezelési módot.
2.Egy hónap elteltével, az összes mikroba szám mellett vizsgáltuk az Eserichia coli és Salmonella mennyiségét is a tojásokon és a minta darabszámot 10-10 db-ra emeltük mindkét oldalon. Amit tapasztaltunk, hogy minkét oldalon csökkent a mikrobaszám. Ennek a csökkenésnek különböző okai lehetnek (a technológiára jobban figyeltek a dolgozók, időjárás kedvezőbb volt stb.).
A Salmonella spp. vizsgálat minkét csoportnál negatív eredményt adott. A nagyobb darabszám megmutatta, hogy a „Paraformaldehid” oldalon a fészkek tojásainak felületén található mikroorganizmusok száma erősen ingadozó, és számuk magasabb nagyságrendű, mint a Sahara Dry alomkezelő port használó oldalon. A Sahara Dry-al kezelt oldalon teljesen egységes minőséget kaptunk, ami a termelési biztonság szempontjából meghatározó jelentőségű.
3.Hogy a fenti eredményekről megbizonyosodjunk a teljes termelési folyamaton keresztül, folytattuk az állományon a vizsgálatokat. Újabb másfél hónap után (május közepén) ismét elvégeztettük a méréseket. A következő eredményeket kaptuk.
A Salmonella spp. vizsgálat minkét csoportnál negatív eredményt adott.
A harmadik mintavétel alátámasztotta az előző két mérés eredményeit. A Paraformaldehid oldalon a fészkek tojásainak felületén található mikroorganizmus szám erősen ingadozó, ami mikrobiológiai és termelési veszélyeket rejt magában. A Sahara Dry alomkezelő port alkalmazó oldalról került tojások felülete mikrobiológiai szempontból sokkal egységesebb, egyenletesebb, és lényegesen alacsonyabb mikrobaszámot mutat. Átlagosan egy nagyságrenddel volt alacsonyabb a Sahara Dry oldali tojások felületi mikrobaszáma a Paraformaldehid oldalon kapott tojás felületéhez képest. Tehát tizede volt a mikrobiológiai terhelés. Volt két eset a tízből, 20%-a a teljes mintaszámnak, amikor ez százada volt. Az alacsonyabb mikrobiológiai terhelés és a káros technológiai anyagok alkalmazásának elmaradása további előnyökkel is járhat, amelyek kiértékelése a megkapott adatok után fog megtörténni.
Az összcsíraszámhoz (táblázatban mikrobaszám) hasonlótan alakultak az E. coli számok is (kicsit kisebb szórással, mint korábban).
ALOMANYAG, PARAFORMALDEHID-FELHASZNÁLÁS ÉS ALMOZÁSI IDŐ
A Sahara Dry alomkezelő porral kezelt oldalon a periódus 20 hete alatt 24%-kal (5.540 kg-mal) kevesebb szalmát; 37 %-kal (212,5 kg-mal) kevesebb alomkezelőt és 100%-kal (20 kg-mal) kevesebb paraformaldehidet szórtak ki az alomra és a fészkekre, ezzel egyidejűleg körülbelül 16 óra almozásra, kiszórásra szánt időt takarítottak meg a periódus alatt. A Sahara Dry alomkezelő por 36g/nm/hét felhasználása mellett sikerült ezeket az eredményeket elérni.
Mindez 1000 nm-es ólra vetítve, évi két és fél periódussal számolva 27,7 t szalmamennyiség, 531 kg alomkezelő por, 50 kg paraformaldehid és minimum 10 db 8 órás munkanap megspórolását jelenti a telep számára.
ÉRZÉKSZERVI TAPASZTALATOK
A szülőpár-telep vezetője és dolgozói a következő értékeléseket adták a két vizsgálati oldalról érzékszervi tapasztalatok alapján:
Alomkezelő és/vagy fertőtlenítő termékek illata, szaga: Alomkezelő tekintetében a dolgozók egyöntetűen a Sahara Dry alomkezelő por mellett tették le a voksukat, sokkal kellemesebb illatot biztosított a másik alomkezelővel szemben. A paraformaldehidet „maró szagú” anyagnak titulálták, amely irritálja a szemüket és az orrnyálkahártyát, nem szívesen dolgoznak vele még használatának biztonsági előírásai betartása mellett sem.
Alom állaga, szaga: A dolgozók a Sahara Dry alomkezelő porral kezelt oldalon az almot sokkal jobb illatúnak ítélték. Az alom szerkezetében egyenletesebb felületű, porózusabb és szárazabb. A Paraformaldehid oldalon az alom „olyan volt, mint a trágya”, nedvesebb és kellemetlen szagú (erős ammónia szag). A Sahara Dry oldalon kevesebbszer kellett szalmázniuk a dolgozóknak, mert szárazabb volt az alom, ezt szintén pozitívan értékelték.
Tojások felülete: A tojások felületét tekintve nem volt szemmel észrevehető különbség, mindkét oldalról kerültek ki szennyezett és kevésbé szennyezett felületű tojások. Vajda Zsolt telepvezető fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a tojásokat nem minden esetben a fészkekbe tojják az állatok, hanem pl. az itató mellett is sűrűn előfordul tojás. Itt a legvizesebb az alom, ezért a mikrobiológiai aktivitás is nagyobb, ennek következtében (is) lényeges az egész ólban az almot tisztán és szárazon tartani megfelelő alomkezelővel. Ezért említettük a felhasználásoknál, hogy igény szerint, mert volt olyan terület, ahol többször kellet alomkezelő port szórni, hogy száraz állapotokat kapjunk.
ÖSSZEFOGLALÁS
A három különböző időpontban (egy teljes termelési periódust felölelő) vett mikrobiológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a Sahara Dry alomkezelő port alkalmazó oldalon lévő fészkek tojásainak felületén minimum 10-szer alacsonyabb volt a mikroorganizmusok száma (volt, ahol 99%-kal). és ezen az oldalon egyenletesen alacsony mikrobaszámú tojásokat kaptunk, szemben a kontrollként alkalmazott Paraformaldehid oldallal. Az alacsonyabb mikrobaszám a telepen előforduló bakteriális fertőzések veszélyét is lényegesen csökkenti.
A Sahara Dry alomkezelő por bevezetése 1000 nm-es ólra két és fél periódussal számolva 27,7 t szalmamennyiség, 531 kg meg nem nevezett alomkezelő por, 50 kg paraformaldehid és 10 db 8 órás munkanap megspórolását jelenti a telep számára.
A hatékonyabb működés mellet a Sahara Dry alomkezelő por alkalmazása, gyors, biztonságos és veszélytelen a felhasználóra, az állatokra és a környezetre egyaránt, ezért hosszú távú, biztonságos és kellemes megoldást jelent az alom és a fészkek kezelésére.
A termék tulajdonságairól itt olvashat részletesen: https://animaxx-premium.com/wp-content/uploads/2019/05/Animaxx-Premium-Sahara-Dry-Alompor-katalogus.pdf
Készítette:
Kalotai Zsuzsanna
Agrármérnök
Animaxx-Premium Kft.
